Fővesztésre ítélték, de felmentették
– Magyar Benigna élete
Kinizsi Pál felesége, a magyarországi reneszánsz egyik közismert nőalakja. Imádságos könyve Festetich-kódex néven lett híres.
Rélszlet a Festetics kódexből
Magyar Benigna édesapja Magyar Balázs (?–1490), Mátyás király kiváló hadvezére volt, aki Abaúj vármegyei nemesi családból származott. Még Hunyadi János alatt kezdett katonáskodni, majd fiának, Hunyadi Mátyásnak a husziták és a csehek ellen vezetett háborúiban vett részt a Fekete Sereg (Legio Nigra) hadvezéreként, amely a korabeli Európa egyik legjelentősebb és legerősebb zsoldoshadserege volt.
Magyar Balázs 1462-ben lett a Felvidék kapitánya, 1470-ben a déli határok védelmének vezetését vette át. 1470 és 1472, majd 1473 és 1474, végül 1482 és 1483 között horvát-szlavón bán, 1473 és 1475 között pedig erdélyi vajda volt. Magyar Balázs támogatta a moldvai vajdát, majd 1479-ben sikertelenül védte a dalmáciai Veglia (ma: Krk, Horvátország) szigetét a velencei támadókkal szemben.
1480. augusztus 10-én oszmán török hadsereg szállt partra az itáliai Otrantónál (ma: Taranto, Olaszország). Mátyás király feleségének, Aragóniai Beatrixnak az édesapja, Ferdinánd nápolyi király megsegítésére a magyar uralkodó 1000 főnyi magyar különítményt küldött a partra szálló törökkel szemben az Appennini-félsziget, az „Olasz Csizma sarkához”. A magyar sereg vezetője Magyar Balázs volt, aki kemény harcok árán visszafoglalta Otrantót a törököktől. Mátyás királytól jutalmul trencséni és dunántúli birtokokat kapott, így többek közt Vázsonyt is.
Magyar Balázs 1462-ben lett a Felvidék kapitánya, 1470-ben a déli határok védelmének vezetését vette át. 1470 és 1472, majd 1473 és 1474, végül 1482 és 1483 között horvát-szlavón bán, 1473 és 1475 között pedig erdélyi vajda volt. Magyar Balázs támogatta a moldvai vajdát, majd 1479-ben sikertelenül védte a dalmáciai Veglia (ma: Krk, Horvátország) szigetét a velencei támadókkal szemben.
1480. augusztus 10-én oszmán török hadsereg szállt partra az itáliai Otrantónál (ma: Taranto, Olaszország). Mátyás király feleségének, Aragóniai Beatrixnak az édesapja, Ferdinánd nápolyi király megsegítésére a magyar uralkodó 1000 főnyi magyar különítményt küldött a partra szálló törökkel szemben az Appennini-félsziget, az „Olasz Csizma sarkához”. A magyar sereg vezetője Magyar Balázs volt, aki kemény harcok árán visszafoglalta Otrantót a törököktől. Mátyás királytól jutalmul trencséni és dunántúli birtokokat kapott, így többek közt Vázsonyt is.
Gentile Bellini: II. Mehmet az Ottomán Birodalom uralkodója, olajfestmény, 1480
1480. augusztus 10-én oszmán török hadsereg szállt partra az itáliai Otrantónál (ma: Taranto, Olaszország). Mátyás király feleségének, Aragóniai Beatrixnak az édesapja, Ferdinánd nápolyi király megsegítésére a magyar uralkodó 1000 főnyi magyar különítményt küldött a partra szálló törökkel szemben az Appennini-félsziget, az „Olasz Csizma sarkához”. A magyar sereg vezetője Magyar Balázs volt, aki kemény harcok árán visszafoglalta Otrantót a törököktől. Mátyás királytól jutalmul trencséni és dunántúli birtokokat kapott, így többek közt Vázsonyt is.
Magyar Balázs 1490-es halálát követően lánya, Magyar Benigna örökölte apja földbirtokait, miután még az 1480-as évek elején édesapjának fogadott fiához, Kinizsi Pál európai hírű hadvezérhez és félelmetes erejű vitézhez ment feleségül. A házaspár kezén roppant birtokok halmozódtak fel, azonban örököseik nem születtek, így a házaspár vagyonának egy része később Kinizsi fegyvertársára, Szapolyai Istvánra szállt.
Kinizsi Pál 1494-es halálát követően Magyar Benigna még kétszer ment férjhez, és hozományként mindkét házasságába magával vitte a nagyvázsonyi uradalmat. Második férje kamicsáci Horváth Márk dalmát-horvát-szlavón bán volt, aki 1495-ös házasságkötésük után mintegy 10-12 évig lehetett a férje, mivel 1508-ban Magyar Benignát már ismét özvegyeként említik. Az örökölt, hatalmas méretű birtokrendszer miatt hamar újabb kérők jelentkeztek az ekkor már 40 év felett járó asszonynál.
Harmadik férje egy ifjú hozományvadász, Kereki Gergely fővitéz volt, aki 10 éves házasságuk során gyakran félrelépett, amelyet Magyar Benigna egy idő után nagyon megelégelt, és végül férjét zsolnalitvai (ma: Lietava, Szlovákia) várának bástyájáról szolgáival és az őrökkel a mélybe dobatta. A gyilkosságot követően Benignát perbe fogták és elítélték: fő- és jószágvesztéssel sújtották. Az ítélet végrehajtására azonban nem került sor, mivel 1520-ban II. Lajos király teljes kegyelemben részesítette, amelyet Magyar Benigna édesapja, valamint első férje, Kinizsi Pál dicső tetteinek köszönhetett.
Kinizsi Pál 1494-es halálát követően Magyar Benigna még kétszer ment férjhez, és hozományként mindkét házasságába magával vitte a nagyvázsonyi uradalmat. Második férje kamicsáci Horváth Márk dalmát-horvát-szlavón bán volt, aki 1495-ös házasságkötésük után mintegy 10-12 évig lehetett a férje, mivel 1508-ban Magyar Benignát már ismét özvegyeként említik. Az örökölt, hatalmas méretű birtokrendszer miatt hamar újabb kérők jelentkeztek az ekkor már 40 év felett járó asszonynál.
Harmadik férje egy ifjú hozományvadász, Kereki Gergely fővitéz volt, aki 10 éves házasságuk során gyakran félrelépett, amelyet Magyar Benigna egy idő után nagyon megelégelt, és végül férjét zsolnalitvai (ma: Lietava, Szlovákia) várának bástyájáról szolgáival és az őrökkel a mélybe dobatta. A gyilkosságot követően Benignát perbe fogták és elítélték: fő- és jószágvesztéssel sújtották. Az ítélet végrehajtására azonban nem került sor, mivel 1520-ban II. Lajos király teljes kegyelemben részesítette, amelyet Magyar Benigna édesapja, valamint első férje, Kinizsi Pál dicső tetteinek köszönhetett.
A Zsolnalitvai vár az 1900-as évek elején
A három férjét túlélő 61 éves asszony egy felvidéki kolostorba vonult, és ott is halt meg 1526-ban, a mohácsi csata évében. A halála után Szapolyai János felülvizsgálta a bírósági ügyét, és a férjgyilkosság miatt hűtlennek találta. Erre a jogi lépésre vélhetően azért volt szüksége a királynak, hogy az elhunyt birtokait megszerezze, és saját hívének adományozhassa.
Magyar Benignát a magyar művelődéstörténetben is megemlítik: a férjével együtt alapított nagyvázsonyi pálos kolostorban készül el 1493 körül Benigna magyar nyelvű imádságos könyve: a Festetich-kódex. Húsz évvel később, 1513-ban egy M. nevű, ugyancsak pálos szerzetes készíti el a ma Czech-kódexként ismert, újabb magyar nyelvű imádságos könyvet Benigna számára.
Magyar Benignát a magyar művelődéstörténetben is megemlítik: a férjével együtt alapított nagyvázsonyi pálos kolostorban készül el 1493 körül Benigna magyar nyelvű imádságos könyve: a Festetich-kódex. Húsz évvel később, 1513-ban egy M. nevű, ugyancsak pálos szerzetes készíti el a ma Czech-kódexként ismert, újabb magyar nyelvű imádságos könyvet Benigna számára.
